Az elmúlt húszon pár évben
sokféle hagyománnyal ismerkedtem. Vallási, ezoterikus és spirituális könyveket
olvastam, látókkal és ’hétköznapi bölcsekkel’ találkoztam. Kerestem. Eleinte
meg sem fogalmaztam, hogy mit. Aztán olyan címkéket kapott a keresés, mint
kiegyensúlyozottság, harmónia, belső béke, szeretet, tiszta szív, önzetlenség,
nyitottság. És ez a keresés nem volt hiábavaló. Mind megtaláltam. Csak a
megtartással volt és van némi nehézség :-) Mára már csitult a megtartás vágya,
már nem jelent mindig nehézséget a békétlenség, az önzőség vagy zártság. És ebben
nagy segítségemre vannak az Önvizsgálatok.
Minden, amivel az életem során
találkoztam, kapcsolódik. Mindig van hasonlóság, néha pedig egyszerűen azt
látom, hogy két teljesen más hagyomány vagy kultúra ugyanúgy fogalmaz. Különböző könyvekben szinte ugyanaz van leírva, kicsit másképp fogalmazva. Például
a Ji King-ben (Müller Péter –
Jóskönyv) ezeket olvasom:
„Abban a tévhitben élünk, hogy
semmi sem egy velünk, mindentől külön élünk…”
Scott Kiloby ugyanezt találta. Ő is azt tartja, a különállóság hiedelem, mondhatjuk tévhitnek is. A lényeg, hogy elhittük, hogy a dolgok elkülönülve léteznek. Az Élő Önvizsgálatokkal az elkülönültség, a nem rendben levőség, a hiányosság különböző megjelenési formáit keressük, és nem találjuk. Mert nincs
elkülönültség. Minden Egy, ahogy
sok hagyomány és bölcs hangoztatja, és némelyek élik is. És ezt mondja Jézus is a Bibliában: „Az Atya és én egyek vagyunk.”. Byron
Katie azt írja, hogy a
gondolatok az Egy Elmében vannak és – függetlenül a földrajzi és kulturális
különbségektől – az emberekben a világon mindenhol ugyanolyan gondolatok
bukkannak fel, ugyanazoktól a gondolatoktól szenvednek. Vagy éppenséggel
ugyanazoktól a gondolatoktól boldogok.
Régebben sokat forgattam a Ji
King-et, az ősi, kínai jóskönyvet, ami nem jövendőt mond, hanem a jin és a jang
energia viszonyait láttatja egy adott helyzetben, és megmutatja, hogy ebben a helyzetben a cselekvés melyik irányban az
áldott és melyikben nem. Ez nem valami misztikus csoda, csak csodálatos. Azt
tapasztalom, hogy amikor tiszta szívvel állok magam elé, ugyanazokat az
irányokat látom, amit a könyv szokott mutatni. Ez az állapot a józan paraszti ész és a tiszta szív keveréke. Nem mindig értettem a könyv, a
jósjelek üzenetét.
Két és fél év ÖnMunka után, mostanában újra olvasgatom. Újdonságként
hat. És most mélyebben jön át. Talán a több tapasztalat, talán az új nézőpont az okai, nem tudom.
„az ősi szemlélet azt mondja:
a Mindenség nem értelmetlenül kattogó,
öntudatlan gépezet, hanem minden ízében Tudatos világ, amelyet egy Tökéletes
Intelligencia teremtett, sőt benne is van!” (Müller Péter: Jóskönyv)
ÖnMunkás szemmel ezeket a sorokat
nézhetjük úgy is, hogy hemzsegnek a hiedelmektől. Főleg akkor, ha az
ellenkezőjét gondoljuk vagy véljük tapasztalni.
Mióta ismerkedek a Munkával és az
Élő Önvizsgálatokkal és észrevettem, tudatosodtam a hiedelmeimre, próbáltam
valamilyen módon megszabadulni tőlük. Megértéssel, közvetlen, értelmezés
nélküli ránézéssel vagy megtapasztalással, de valahol mindig ott volt a
megszabadulás, megváltoztatás, jobbá tétel vágya, igénye, akarata. Az ’én’
akarata.
Pár napja ez elkezdett
megváltozni. Ezt a változást vagy látást nem ’én’ akartam. Egyszer csak azt
láttam, hogy a szavak hordoznak jelentést, van értelmük. Csak félreértelmezzük
őket az ’én’ akarásával, rövidlátásával, türelmetlenségével. Lehet, hogy ez
csak nekem nagy felismerés.
Az Élő Önvizsgálatokat is
értelmeztem, mégpedig úgy, hogy ha egy szó önmagában (legyen ez a szó a
szeretet), értelmezés nélkül, nem jelent semmit, akkor az nincs is (nincs
szeretet). Miközben valamit érzek, tehát valóságosnak tűnik (van szeretet). És
megtapasztaltam az érzést, értelmezés nélkül, mint energia és ennek az
energiának sincs jelentése (nincs szeretet). Akkor most van vagy nincs? (Többektől is hallottam hasonló, káosz-szerű állapot-érzéseket. Úgy látjuk, hogy ez egy stációja az önismereti utunknak.) Nagy
könnyebbség számomra, hogy a választ nem kell tudnom. Nem számít, hogy mit gondolok,
milyen gondolat jelenik meg bennem. Valahol mélyen, belül ott a szavakkal
kifejezhetetlen (szeretet), amiről nem tudom, hogy mi. De jó és rendben levő,
természetes, mint minden.
Erről ír, beszél minden hagyomány
és bölcselet, csak mi, egyénenként, sokféle értelmezéssel, sokszor félre
értelmezve éljük meg. Ebben is hasonlóak vagyunk. Minden Egy.
„Ami láthatatlan, az a
felfoghatatlan Bölcsesség irányító mintája, ereje, szelleme, mely mindent
áthat, mindenben benne van és mindennel szétválaszthatatlanul egy!” –
Müller Péter: Jóskönyv
Ha úgy érzed, hogy hiányzik valami vagy nem
vagy elég jó, és szembe néznél a vélt hiányosságokkal, olvass itt a blogon
erről a két nagyszerű önvizsgálatról, végezd önállóan, vagy ha elakadsz, kérj
segítséget. Szeptembertől újra tartunk tanfolyamokat, ahol elsajátíthatod az
ÖnMunka módszereit.
Aktuális tanfolyamok itt:
Akkreditált facilitátorok itt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése